Újrahasznosítás és scrapbooking :)

Biztosan írtam már sokszor, mennyire kedvelem a környezet- és pénztárcakímélő megoldásokat minden területen :)
Ez is ilyen :) A fenti oldal csupa maradék, látszólag haszontalan anyag felhasználásával készült (kartondoboz papírja, újságpapír, gombok, kislány hajdíszről lepotyogott virág, tortapapír)
A háttérpapírt Timcsoca leírása alapján készítettem el, ragasztással és festéssel.
Kicsit több lett a festék, mint kellett volna, mert nem sikerült kikeverni azonnal a kívánt színt, de ha megfontoltabban állok neki, akkor még a festékkel is spórolhattam volna, ugyanis abból sincs szükség túl sokra.
A vintage háttér készítéséről szóló cikk itt olvasható.
A másik, amit majd ki szeretnék próbálni az a Betsie által hozott cheeseholding technika hagyományos oldalakhoz, szintén nem igényel túl nagy beruházást, csupán csőszegecs lyukasztó szükséges hozzá a papírokon kívül. :)

Igen! :)

Nagyon belejöttem a hullámkarton doboz szaggatásba :)
Anyukáméknál fürdőszoba felújítás zajlik és valamelyik szaniter mellett találtam egy szép egyenesen vágott, hatalmas méretű kartont. Lenyúltam. :)
Egyik esküvői fényképünket szemeltem ki áldozatnak. (ebből több is van és e példány kissé amúgy is megrongálódott) A szélét csiszolópapírral megdörzsöltem, hogy befogja a folyékony kréta, amiből a barackvirágszínt választottam az esküvői virágcsokorhoz harmonizáló színként.
Ugyanezt kikevertem akrilfestékből (csipetnyi világosvörös és magenta valamint egy jó nagy adag törtfehér hozzájárulásával) és bemázoltam vele a megtépkedett papírt. Kapott egy kis adag csillámport is még száradás előtt. Száradás után pedig pasztellkrétát maszatoltam rá itt-ott: zöldet, barnát, fehéret. A fotó alá szalvéta került (dekupázs ragasztó segítségével)
Kerültek rá innen-onnan (kislány hajdíszről, ruháról, selyemvirág csokorról) lehullott virágok, régi naplóhoz való kulcsok, madeira szalag, gombok, rózsaminta anyagmaradékról, a pici szív pedig tojáshéjjal texturált papírból készült. (leírásért kattints ide!)
Egyszóval csupa lim-lomból.

Az efféle környezet- és pénztárcakímélő megoldások nagyon szimpatikusak nekem, úgy látszik ez más téren is nagyon aktuális nálam, pld. a házimunkában.

A kép Simon második kihívására készült, melynek témája éppen az újrahasznosítás, azaz környezetünkben talált, használt dolgokat kell alkalmazni az alkotás során. Április 28-ig lehet pályázni. :)

I made this page for Simon Says Challenge 2.
Recycled materials on the page: wave cardboard, old fabric, flowers from my daughters snood, keys from and old diary, eggshell, lace, napkin.

Festés

Úgy történt, hogy nagyon megtetszett az akrilfestés a scrapbook oldalakon.
A gyerekekkel gipszkeretes szalvétaképeket szerettünk volna készíteni húsvétra, ezért beszereztem új festéket, úgyhogy ez már adott volt.
Aztán a könyvespolc pakolászása közben az egyik könyvből kipottyant ez a fotó ahol Timi ki van festve lepkének.Úgy éreztem, itt a várva-várt alkalom: végre én is kibontakozhatok, már ami a mázolást illeti.
Annak a doboznak a papírját használtam fel, amelyikben a festékek és még néhány más apróság érkezett. Ez ugyan állítólag nem tesz jót a fényképnek, de nagyon érdekesen tud kinézni, és ami még jobb: gyerekjáték az elkészítése. Most leteszteltem a technikáját, működik, majd együtt is kipróbáljuk.
Leírom lépésenként:
1 Négyzet kivágása az album méretének megfelelően (nekem 21,5 cm a széle-hossza), erre a legjobb eszköz egy háztartási olló, bátrabbaknak szike, vagy művészkés
2. A felső réteg letépkedése véletlenszerűen. Ha nem akar jönni, kicsit meg lehet nedvesíteni egy szivaccsal.
3. Alapozás akrilfestékkel az egyik színnel (kevés magenta+sok fehér)
4. Száradás után pamacsolás a másik színnel (fehér)
5. Ha ez is megszáradt jöhet a pasztellkréta. (pld Van Dyke). Ezzel is nagyon gyorsan lehet dolgozni: egy foltot színezek bárhova, majd hamar elsatírozom (kézzel a leggyorsabb). Azért szeretem ezt a fajta krétát használni mert majdnem úgy lehet keverni a színeket, mint a festékeknél. A gyerekek pedig azért szeretik, mert ettől jó koszosak lehetnek és körülöttük is minden, mert porlik ám nagyon. Ennél a képnél mindenféle színeket kipróbáltam, amit a fotón láttam.
6. Hajlakkal rögzítettem, pici arany csillámot is szórtam rá (napsütés). Egyébként nem hajlakkot szoktak használni, hanem speciális rögzítőspray-t. De a hajlakk is megteszi a kívánt hatást, és még illatos is lesz. :)

Csak ennyi. Aztán lehet rá alkotni valamit. Nekem még két filc- és néhány műmargaréta került rá, egy kitépett jegyzetlap, kenderzsinór, régi szalag.

Jólesett egy kicsit elszakadni a számítógéptől :)
Szerintem ezt a hátteret még viszont fogjátok látni valamilyen reinkarnációban ;)

Szép napot!

Egy tejeskarton újjászületése

Zolinak minialbumot szerettem volna ajándékozni névnapjára. Ki is válogattam jónéhány kész digi oldalt és előhívattam őket (10*15-ös méretben így 10*10 cm-es képek lettek)
Ez eddig simán ment de nem tudtam hogyan fűzzem össze őket, mert hogy semmiféle hozzávaló anyagom nem volt (se kartonpapír, se kész albumalap), és már igencsak szűkös volt az idő.

Ekkor ugrott be egy hulladékújrahasznosítási ötlet, és a karton amiben a tejet vesszük épp megfelelő volt erre a célra. Kivágtam 6 darab 10*12 cm-es téglalapot. A 10 cm-es szélén az egyik oldalon irodai lyukasztóval kilyukasztottam őket.
Nagyon tetszenek a rusztikus, öreges, megviselt papírok ezért letépkedtem a felső rétegeket. Elővettem Timi kék és fehér temperáját, ezzel mázoltam be először a kékkel, majd száradás után a fehérrel is egy nagyobb ecset segítségével. Került rá némi pasztellkréta és barna tinta is(szintén a gyerekek muníciójából).
A fedőlap szélére egy ugyanígy elkészített tépett papírcsík került a kettő közé pedig egy anyagdarab. Végül kenderzsinórral összekötöztem a lapokat, csak annyira szorosan, hogy lapozgatni lehessen. Pár órát préseltem a legnagyobb könyveim alatt.
Kétoldalas ragasztóval felragasztgattam a fotókat a belső oldalakra.

Gyors, egyszerű, költségkímélő, de mégis egyedi ajándék lett belőle. A második minialbumom. (Az első annyira mini volt hogy egy gyufásdobozba belefért :)

Szülinap Halloween idején

Timi ma délután tartotta születésnapját barátnőivel. Pontosabban: Szülinapi Halloween Klub Partit :-)
A programot közösen terveztük meg. Kitalálta, hogy új nevet kell adni a társaságnak, mert a régit már kinőtték, és azt is, hogyan történjék a névválasztás. Még avató ünnepséget is rögtönöztek. A menü szintén Timi ötlete volt. Semmi extra dologgal nem készültem (torta, pattogatott kukorica, chips, meleg szendvics, üdítő volt) viszont mindennek új, horrorisztikus nevet adott. (pld vérszörp, sós giliszták stb) A torta pók alakú volt és rém egyszerűen, kókuszgolyó masszából formáztam meg. (Tavaly is ez volt az alapanyag, mert nagyon szereti, csak akkor hercegnőhöz illő, elegáns kivitelezésben). Egyébként ezen az angol nyelvű honlapon : Coolest-birthday-cakes.com számtalan jobbnál-jobb ötlet közül lehet válogatni, ha valaki szeret ilyen különleges formájú édességeket készíteni.
Rendeztünk fekete macska vadászatot. Ez kincskeresőhöz hasonló játék. A lakás 12 különböző pontján elhelyeztem az előző héten közösen kifestett fekete macskákat és mindegyik hátoldalára ráírtam egy számot (ugyanis ez szolgált tombolajegyként is a későbbiekben) és azt hogy hol kell keresni a következőt. Voltak alkalomhoz illő rém-rejtvények is, amiket a gyerek-kreatív témakörben kedvenc honlapomról, a Family Fun-ról, nyomtattam ki. Ezt az oldalt már régóta látogatom, rengeteg inspiráció van közös játékokhoz, bulikhoz, kézműveskedéshez, különleges receptek kimondottan gyerekzsúrokhoz és még millió más ami egy lelkes anyukának vagy apukának érdekes lehet. Nyomtatás előtt átírtam magyarra Photoshoppal, hogy önállóan el tudják olvasni.
Mindenki készített egy-egy scrapbook oldalt aktuális fotóval. Ehhez a néhány bejegyzésel korábban közölt készletem elemeiből állítottam össze egy kis csomagot, írásos útmutatóval. Nagyon tetszett a lányoknak, még jobban mint a tavalyi hercegnős kép, ugyanis most már trükköket is tanítottam nekik: a tépést és a tintapárna használatát. Volt egy nagyon egyszerű elrendezéstervem, amiből ki lehetett indulni, és a végén három egyedi műalkotás született. Kicsit viccesnek találtam, hogy olyasmit tanítok amit én is csak most kezdtem kapizsgálni, de végülis van egy mondás, hogy 'aki ért hozzá az csinálja, aki nem, az tanítja' :-) Meg régebben, lelkes angol nyelv tanuló koromban, olvastam Lomb Kató könyvét, aki pont erre buzdít mindenkit, ő is csak néhány leckével járt előrébb mint a tanítványai. Tényleg működik, nemcsak a nyelvtanulás terén...
Hogy mit alkottunk, azt majd egy későbbi bejegyzésben fogom megmutatni, éles szeműek a második oldalon talán látnak belőle valamit :-)
Bence is részt vett minden mulatságban, lelkesen tépkedett és ragasztgatott, egyízben pedig a tintapárnát is megkóstolta.
A csendes rejtvényfejtés, alkotás, tortázás, koccintás és tombola után boszorkánytánc vette kezdetét nálunk még soha nem tapasztalt hangerővel (ajaj, pár év múlva inkább elmegyek itthonról ilyen napokon :-) . A sötétben csak Timi mini színes diszkólámpája, most varázsgömb, és a szellem alakú mécses világított. Bencét láthatólag nagyon érdekelte az új módi. Ő is beállt táncolni, sőt hogy ki ne maradjon a jelmezes mókából hirtelenjében egy konyharuhát terített a nyakába és úgy járta tipi-topi táncát, amit egy különleges pingvinről szóló filmből tanult nemrég.
Annyira belelkesedtek, hogy elhatározták, hogy kipróbálják az ilyenkor hagyományos "trick or treat" szokását, amiben (a szomszédban lakó) Mamáék és Nagynéniék lelkes partnerek voltak. A fiúk boszorkányorral és vámpírfogakkal riogatták a bekopogó bűbájosokat. Cukorka helyett pedig sütit és kekszet kaptak.
Sajnos hamar eltelt ez a nap, de az hiszem mindannyiunknak egy szép emlék marad.
Ezért is igyekeztem még most hamarjában, míg friss az élmény, leírni és scrapbook oldalba önteni mindent.

Hozzávalók voltak a saját Halloween készletemen kívül a ScrapGirls mai freebie-je (Abracadabra Special) és az a fekete macska sablon, ami a FumilyFun Black Cat Treasure Hunt leírásának melléklete (ezt használtuk egyébként a fekete macska gyűjtős játékhoz is.)

Hagyományos scrapbook bemelegítés

Ezt a képeslapot Timi készítette Mama szülinapjára.

Az elrendezésterv Iralamija oldaláról van: ezt a kártyát találtam, amiről úgy gondoltam egyszerű lesz összerakni és van is hozzá anyagunk.

Olyan háttérpapírokat kerestem a letöltött digitális készleteim között , amelyek ehhez a laphoz hasonlóak és kinyomtattam őket. Kerestünk gombokat és némi anyaghulladékot, aztán következett a ragasztgatás egy méretre vágott műszaki rajzlap mindkét oldalára.

Az ilyen egyszerű képeslaphoz nem is kell semmi anyagi ráfordítás, mert elkészíthető csomagolópapírból, néhány gombból és hulladék textilből.

Nemcsak gyerekeknek, hanem kezdő scrapbook alkotóknak is ajánlom, hogy eképpen gyakorlatozzanak.

Ha már itt tartunk én is kezdő vagyok :-) Kézügyességem megrekedt úgy 10 éves kori önmagam szintjén. Ám annyi csodaszépet láttam magyar és külföldi honlapokon és blogokon és egyre nagyobb késztetést éreztem, hogy magam is kipróbáljam - legalább egyszer - a kézi technikát is, közel két évnyi álmodozás után rászántam magam az alapvető eszközök és anyagok beszerzésére.

Mivel ez volt az első alkalom, hogy vásároltam a hobbimmal kapcsolatban valamit, (és mert többen is kértétek, hogy mutassam meg :-) meg is örökítettem ily módon:

Újrahasznosított csomagolópapír

Legújabb gyerekeknek (is) való kreatív könyv beszerzésem a múlt héten érkezett.
Fiona Watt: Művészsuli.
Azonnal kipróbáltunk belőle egy kombinált technikát, amelyhez azt a csomagolóanyagot is felhasználtuk, amelyben a könyvet küldték.
Hozzávalók: pasztellkréta, tempera, ecset, olló, erős karton (doboz), postai csomagolópapír, egy kis csillámpor tetszés szerint, lelkes gyerekek.
1. Készítsük elő a képkeretet és alapot. Ehhez vágjunk körbe két egyforma téglalapot a dobozból, az egyiknek a közepét szikével (nekem nem ment) vagy ollóval vágjuk ki, majd egy ugyanekkora papírdarabot is a barna csomagolópapírból. (ezt a nagyobbak már önállóan megtehetik)
2. A középen lyukas képkeret részt fessék ki a gyerekek. (erre még száradás előtt lehet szórni egy kis csillámport, vagy pedig száradás után pasztellkrétával díszíthetik)
3. A madaras kép festése úgy történik hogy először az egész csomagolópapírt befestik kékre, majd ha megszáradt a madár testét feketével. Apróbb részleteket (pld a vékony lábait) alkoholos filccel is lehet. Majd újabb száradást követően jöhet a díszítés élénk színű pasztellkrétákkal, amit fülpiszkálóval óvatosan elmaszatolnak. A rögzítés történhet hajlakkal, ha nincs otthon fixáló.
4. Végül ragasszák össze a kerettel, melynek hátoldalára ragasztószalaggal akasztót is lehet tenni.
1-4. Mindeközben mi a kisebbeket próbáljuk lekötni: Bence festéssel kezdte, kollázzsal (papírok széttépésével) folytatta, ám egy modern szobor lett a végeredmény, néhány korong és számolópálcika közreműködésével.
Nagyon egyszerű folyamat után egy színpompás kép a végeredmény, a gyerekek tovább ügyesedtek, ráadásul a környezetvédelemért is tettünk egy picikét, elvégre "Apró kezdetekből lesznek a nagy dolgok"

A fenti oldalhoz felhasználtam: Barna csomagolópapír, ecset (saját szkennelés), jegyzetpapír, cellux (saját Meadow kit), hajtogatott képkeret ScrapGirls, bélyegző saját (melyenek alapja Gigi készletéből való) valamint Didó új wordartja.

Kókusztorta recept

Timi hercegnős szülinapjára készítettem ezt a hiperegyszerű "tortát".
Gyorsan elkészül, munka alig van vele, elrontani nem lehet, sütni nem tudóknak (mint nekem) is tökéletes és a gyerekek imádták, el is fogyott az utolsó morzsáig. Ha nem jön ki magától az edényből akkor egy lapos késsel bejjebb lehet nyomkodni az oldalát.

Cretits:
Loncika: Receptlapok

Filléres kreatívságok

Timivel már nagyon jókat lehet alkotni.
Múltkor nagypapa születésnapjára készültünk és indulás előtt fél órával eszébe jutott hogy nem csinált ajándékot. Mondtam hogy rajzoljon hamar valamit, de ő inkább elővette az ollót, papírt ragasztót, kért zsineget és hurkapálcát és nem egész 20 perc alatt barkácsolt egy vidám sárkányt. (aminek aztán nagy sikere volt Papánál is)

Ezek a művek gyakorlatilag nem kerülnek semmibe, mert hulladékanyagokból készülnek.

Ha valami szép csomagolóanyagban kapunk ajándékot, mindig megőrzök belőle egy kisebb-nagyobb darabot, de félreteszem a papírt amibe a virágot kapom, tortapapírt, kisebb díszeket, ruhákról leeső strasszkövet stb. Ezeket a képeslapokat tavasszal készítette és ami érdekessé teszi, az a Rafaelló (kedvencem) tányérkája (a 4 db-os csomagban van ilyen)

Főzőcske

Nem vagyok egy konyhatündér vagy háziasszonyok gyöngye sajnos.
Az első emlékem a főzésről úgy másfél évtizeddel ezelőtti. Anyukámék nem voltak otthon így én főztem a családnak (jövendőbeli férjemnek, sógoromnak és hugomnak) és valami különlegeset szerettem volna. Volt abban minden: padlizsán, rizs, paradicsom, sajt, recept nélküli saját kreatívkodásom volt :-) A történet vége: a kutyának adtuk, de neki sem kellett és a férjem azóta sem hajlandó padlizsánt enni, pedig nem a padlizsán tehet róla.
Azóta azért kicsit megfontoltabb lettem.
Bence 10 hónapos, most már sok mindent ehet, így könnyebb. Legegyszerűbb persze az üveges bébiétel lenne, de azon kívül hogy drága mulatság minden nap ezt adni a sok üveg felhasználása vagy elszállítása is gond (mert az egyik kényszerbetegségem a többi között a szelektív hulladékgyüjtés...mondván legalább ennyit tegyek a környezetvédelemért)
Amikor főzök babának és a családnak igyekszem összehangolni a kettőt, ne legyen sok munka vele, fiatal anyukák tudják mennyire fontos tényező az idő.
Szóval ma így főztem:
Reggel, amikor volt egy kis időm, megpucoltam a krumplit, sárgarépát, felaprítottam a hagymát, húst. Bence addig a szobájában levő műanyag játáktároló dobozokat borogatta ki.
Később, mikor láttam hogy nem akarja a délelőtti alvást,no és jó elfoglalja magát a könyvespolc lerámolásával, elkezdtem főzni. Két edényben kis olajon hagymát dinszteltem, az egyikbe került a hús, másikba a krumpli, kis paprika, fűszerek és víz. A harmadikban a répa kezdett főni, mielőtt megpuhult volna beledobtam a 2 db aprított krumplit és 4 szem kelbimbót (pici sót és babérlevelet tettem bele, 8-9 hónapos kortól már lehet kiméletesebb fűszereket adni a babának (van aki szerint már korábban-ezt a szakácsok és ínyencek mondják). A sárgarépát, kelbimbót pici levével összeturmixoltam, a krumplit összenyomtam, kevertem, sajtot reszeltem bele (ezt azt hiszem most 9 hónapos kortól javasolják), fél kiskanál olivaolajat öntöttem rá és már tálaltam is. Babóca nagyon megörült a nyúlós sajtnak, próbálta leszedni a kanálról (aki nem akarja ilyen szórakoztató dologgal feldobni a babaebédet inkább a kihűlt főzelékbe reszelje bele a sajtot), Nagyon ízlett neki, és egészséges is.
Most hogy végre elaludt, megyek és némi rendrakás és egy kis tejfölös habarás után elfogyasztom az ebédemet. Ritka alkalom hogy nem állva kell ennem miközben a nadrágom szárát cibálja valaki :-)